1944. június 2-án légiriadó volt Debrecenben és néhány perc múlva ellenséges repülőgépek hajtottak végre nagyerejű támadást a város ellen. Ez a támadás volt a legtöbb áldozatot követelő bombázás, amely Magyarországot érte a második világháború során. Körülbelül 280 ház teljesen romba dőlt vagy súlyosan sérült, 380 vált életveszélyessé és 800 könnyebben sérült. 1362 család, 4518 fő vált hajléktalanná.
(Forrás: Lányok útja)
A bombázás a pályaudvart és a Vagongyárat érte a legnagyobb mértékben, az Erzsébet utcai munkásnegyedet szinte teljesen elpusztult, a Deák Ferenc és a Hunyadi utca köze is megsemmisült. Az egyik lakónegyedben, egy kétemeletes házban lakott Báthory Margit Kamilla 18 éves leventeleány. A riadó elhangzásakor eszébe jutott, hogy a második emeleten egy MÁV-titkár lakik a feleségével és három hónapos gyermekével. A férj már a hivatalában volt, a feleség elment hazulról, hogy honvédelmi munkáját teljesítse. A csecsemő egyedül maradt otthon.
Horthy Istvánné országos védnök beszéde a levelenteleány mozgalom céljairól
A leventeleány megőrizte lélekjelenlétét a szirénák üvöltése és a felhangzó robbanások ellenére is. Behatolt a lakásba, magához vette a gyermeket és magával vitte az óvóhelyre. Néhány perc múlva már a közelben is csapódtak be bombák, a ház remegett a légnyomástól, hullott a vakolat, a leány a testével védte a gyermeket a lehulló faldaraboktól. A bombatámadás során az a lakás is elpusztult, ahonnan a csecsemőt kimenekítette.
Debrecen bombázása 1944-ben
(Forrás: Fortepan / National Archives)
A riadó lefújása után a megérkező, rémült szülőknek sértetlenül tudta átadni a gyermeket.
Báthory Margit Kamillát önfeláldozó hősiességéért az ifjúság honvédelmi nevelésének és testnevelésének országos vezetője (IHNETOV, Béldy Alajos) kitüntette és példának állította a „mindig bátor szívvel munkálkodó magyar leányifjúság elé”.
Hőstettének hírét nem csak a leventeleányok lapjában, a Lányok útjában adták közre, hanem a Levente Hírközpont útján a jelentősebb országos lapok is leközölték.
Árvai Tünde
